Tegnapelőtt volt az én névnapom, ma pedig anyáé, így mi nemcsak az életben, hanem névügyileg is közel állunk egymáshoz.:)
Ezen a jeles napon sikerült először önállóan felmásznom egy székre. Ennek úgy megörültem, hogy még vagy négyszer megismételtem a műveletet, gyakorlásképpen. Az egyik ilyen gyakorlatot apa meg is örökítette, és így utólag kiderült, hogy csak tíz másodpercig tartott a dolog. Ugye milyen ügyes vagyok?
2008. november 13., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése